10.09 Granada
Na újabb jól sikerült este. Kis iszogatás a bárban Sandrával, mielött elutazik Barcelonába, késöbb egy másik ausztrál lány is becsatlakozott, majd volt itt egy ingyenes spanyol tanfolyam, amire beültem, de nekem igazán egyszerű volt, aztán Sandra elmente a vonathoz, úgyhogy maradtam én az ausztrál lány, Tom a recepciós, meg a csapos lány Rebeca, aki szintén ausztrál, kb 11-ig kártyáztunk azt irány a város, mielött bezárnak a konyhák a bárokban, mert éhesek voltunk. Ja megjegyezendő Granada-ban tényleg kapsz ingyen tapa-t a sörhöz. Hajnali 2 felé keveredtünk vissza, úgy volt hogy aaz ausztrál lány felkelt reggel amikor megy fel az Alhambra-hoz, és vele megyek, de azt valahogy nem sikerül, amit végül nem is nagyon bántam nem igazán volt kedvem korán kelni, így marad ma a Los Alpujarras ami lényegében völgyek sorozata a Sierra Nevada déli opldalában. Most néztem meg 16 fok van fent. A buszig még van 2 órám, szóval most pici pihi.
10.09 - Los alpujarras
Ezt most kb. 1500 méter magasan írom. Hát megérte feljönni. Ahogy irtam a los Alpujarras a Sierra Nevada déli oldalában lévő völgyek sorozata, a kopasz hegyoldalakon kis gyönygszerüen odahintett pár száz fős régi arab falvakkal. Capileirába jöttem fel, ami talán a legmagasabb a nyugati falvakk közül, bár ezt a címet Travélez bitorolja, aminek a területéhez tartozik a Sierra Nevada csúcsa is, ezért mondják, hogy ők vannak a legmagasabban. Capileira, Granadától kb. 2 óra busszal, de milyen busz út az, ahogy a vékonyka út kanyarog a hegység oldalában, a kanyarokban dudálni kell, nehogy szembejöjjön valaki. Több túrista út is indul innen csak tudd megtalálni a kiindulási pontjukat, főleg térkép nélkül. Találkoztam egy idősebb francia párral, ők Travélez-be mentek fel, és onnan gyalogoltak vissza, sajnos nekem erre nem volt időm, mert 15 felé érkeztem ide, és az utcsó busz negyed hétkor megy lefelé. Szóval lementem a falu alatti völgybe a Rou Poquernia-hoz. Van egy út amit a Camino de Puente Cristal-nak hívnaj, ez kb 1.5 km, és levezet egy hídig egy csodás kis vizesés mellet, majd tovább lehet haladni a völgy másik oldalán Bubion felé. Itt úgy gondoltam legfeljebb legyaloglok Bubion-ba és ott szállok fel a buszra. Az út késöbb újra elágazott látszólag a folyó felé, ezért inkább arra mentem, néha azért már kétségbe vontam, hogy ez ez ösvény, de végül lejutottam újra a folyóhoz, egy másik hídhoz, ahonnan visszagyalogoltam Capileriá-ba. Elég meredek volt visszafelé az út, meg is kellet állnom picit pihenni, de minden szuszogás megérte annyira szép a táj, és az idő is nagyon jó volt tűzött végig a nap, csak most kezdett baborulni, és hüvös lenni. De ha Granadában jártok mindenképpen gyertek ide fel.
10.10 Granada vasútállomás
Megvettem a jegyet, most majd három óra vonatozás jön. Tegnap fél 10 felé értem vissza a hostelba, ép lekéstem a Tapas Tour-t. Felmentem a szobába lezuhanyozni, persze tele volt lányokkal, mindenféle női témáról beszélgettek, jól megzavartam őket. Megzuhanyoztam, és beszélgettem velük picit, majd le a bárba. A bárban elbeszélgetem Rebeca-val a csapos lánnyal, majd becsatlakozott egy dán házaspár is, az apuka igencsak felütött a garatra. Éjfél felé beült mellém egy beszívott welshi lány is, és nem nagyon fukarkodott a chinas-szal. Reggel még sikerült vele összefutni, megy fel az Los Alpujarras-ba egy biofarmra dolgozni. Úgy néz ki a dolog, hogy négy óra meló útán kapsz ingyen szállást és kaját. Még összefutottam az ausztrál lánykával tegnap elött estéről aki ugye nem kelltett fel, e-mail csere ilyesmi, azt irány a vasutállomás.
