Tegnap kínoztam magam. Elkezdtem nézegetni a tavaly Madridi képeket, meg az idei Barcelonaiakat. Persze egyből eszembe jutott a kis vörös szeplős Little Miss Flowers. Hogy milyen jó is volt együtt lógni, meg mekkora szemekkel tudott nézni az embere, és hogy tudott bújni, dehát ő most…
Az volt tegnap. Hazamegy ajtót magárahúz és nem csinál semmit, aj de jó is az. Igazság szerint volt kis mosás, de az nem számit. Frissítgetem a spanyol nyelvtudásom, meg idegesítettem picit a szomszédokat: túl kéne már jutni a Muszty-Dobay első leckéjén. Álmodoztam, és…
Hát ember még nem örült meg ennyire mikor rájött hogy van otthon félig száraz kenyér. Reggel felkeltem éreztem, hogy nem lesz jó, a tegnapi sör meg pálinka megártott, és enni kéne valamit de úgy sejtettem, hogy egy kis márványsajton és ananászkonzerven kivül más az nincsen.…
Jelentem jól vagyok. Elegem lett melóhelyből eljöttem, noti benthagy, céges telefon kikapcsol, holnap reggelig nem is akarok hallani róluk. Hazafelé megraktam neki, hogy visongatot a gyönyörtől, nekem meg jött az adrenalin.Késöbb meg majd meglátjuk.